A 157 éve született Prohászka Ottokár püspök - beszámoló

2015. 10. 10. | | 2015. 10. 11.

 

 

 

A 157 éve született Prohászka püspökre emlékeztek Székesfehérváron

2015.10.10. - Székesfehérvár 15. püspökére, Prohászka Ottokárra emlékeztek születése 157. évfordulóján. A Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvénysorozat keretében tartott tudományos előadásra és szentmisére az egyházmegye határain túlról is érkeztek hívek. Ez a hagyományosan ünnepi alkalom egyben a Prohászka Imaszövetség közös, éves hálaadó- és imaalkalma is volt.

Mózessy Gergely gyűjteményigazgató, püspöki levéltáros a Prohászka kutató csoport tagjaként minden évben bemutatja legújabb kutatási eredményeit a magyar egyháztörténet és szellemtörténet nagy formátumú egyéniségéről. Idén újszerű megközelítésben tárta fel a Prohászka kultusz máig fennmaradt forrásait. A püspök halála után, a sajtóban és más forrásokban megjelent idézetek és anekdoták hitelességét elemezve bemutatta, minként jelent meg a főpásztor hivatkozási alapként afféle „életvezetési tanácsadásként” értékelhető szerkesztői üzenetekben. Beszélt a hiteltelen anekdotákról, és az 1954 és 1972 között született „Ottokár püspök a szívekben” című háromkötetnyi - szám szerint 1210 darab személyes tanúságtételt tartalmazó gyűjtemény hitelességről.

A múlt század eleji Új Idők újság Prohászka-említései javarészt hitelesnek tekinthetők. - mondta el kutató. „... ha egyik-másik szövegről bizonyítani pontosan nem is tudjuk, hogy valóban elhangzottak-e, a püspökről alkotott képünkbe tökéletesen beleillenek. ... Az Új Idők szerkesztőségének – vagy mondjuk inkább így: magának Herczeg Ferencnek – ugyanis számtalan levelezőpartnere volt. Elsősorban hölgyek, akik életük nehézségeit, problémáit, nagy kérdéseit elé tárták tanácsot kérve –, aki a lap hasábjain keresztül maga válaszolta meg azokat jeligésen. A levélírók kaptak egyfajta korlátozott nyilvánosságot; kérdéseikre pedig válaszokat egy művelt, kifinomult úriembertől – aki a gyóntató pap és a pszichiáter közötti szerepet vállalta magára – és nem mellesleg közben egy olyan élményanyagot ismerhetett meg a levelekből, melyekre íróként-szerzőként is támaszkodhatott a későbbiekben.”

Az igazgató arról is beszélt, hogy mint minden népszerű személyiségről, Prohászkáról is születtek hiteltelen anekdoták. Létrejött azonban egy tanukkal is igazolt szöveggyűjtemény. 1954 és 1972 között Horváth Kálmán plébános összeírta - Shvoy Lajos püspök kifejezett utasítására - a Prohászkára vonatkozó személyes visszaemlékezéseket. „A történetek mellett ki kell emelni azt a folytonosan megtapasztalt élénk emlékezetet, amely Prohászka alakja 25-40 évvel a halála után is élénken élt a köztiszteletben álló emberekben.” - hangzott el az előadásban.

„Születésnapra jöttünk össze, amelyhez hozzátartozik az öröm. Prohászka püspök a mennyország örömében már teljes boldogságot élhet. Kérjük közbenjárását, hogy akik most ünnepelni jöttünk össze Őt, közbenjárására az élet nehéz kihívásai között is megérezzük ezt a mennyei örömöt!” - mondta Tóth Tamás plébános, aki a szentmise elején köszöntötte a főpásztort, a szerzetes nővéreket és paptestvéreket, a város képviselőit, alpolgármesterét, a cserkészeket, a Prohászka Imaszövetség tagjait és minden zarándokot.

Spányi Antal püspök a szentmisében Mindszenty József 1947. április 13-án mondott szentbeszédét idézte, amelyben Prohászka Ottokár püspök halálának 20. évfordulóján így fogalmazott: „Ki is volt ez az Isten szolgája? […] Isten dalnoka, a Szentlélek földre küldött hárfája, ünnepi harang, a nemzet országjáró apostola, lélekgyújtogatója, a jozefinizmus és szabadelvűség poshadt levegőjét a magasból kitisztító villám. A nemzet legmélyebb fájdalmainak megszólaltatója, a biztatás és jövő reményének angyala, akinél szebben, áldásosabban nem szólt magyar ajak. […] [A]z evangéliumi szociális igazságok meghirdetője és cselekvője, megvalósítója. Nagy szív, hősi áldozat, a közért két végén meggyújtott életgyertya.” - hangzott el a beszédes jellemzés.

A megyés püspök a bíboros gondolait kifejtve hangsúlyozta: Prohászka olyan példa a magyar egyház és társadalom életében, amely követésre méltó, szellemi és lelki hagyatékát kötelessége őrizni az utókornak. Méltatta püspökelődje odaadottságát, amely arra ösztönözte, hogy megszerzett tudását, tehetségét Isten dicsőségére, az emberek szolgálatára szentelje. „A különleges lelki és szellemi adományokkal rendelkező püspök azért is példakép mai tisztelőinek, mert nemcsak könyveiben, írásaiban jelent meg az egyház szociális tanítása, hanem meg is élte azt nagylelkű tetteiben. ... Az emberekért lángoló szívvel imádkozó és cselekvő püspököt gazdagon megajándékozta az Isten kegyelmeivel.  Meglátásai korát megelőzve olyan tanulságot hordoznak, amely a mai kor emberének is eligazítást ad, megtalálja benne magára vonatkozó aktualitást.” - mondta a püspök.

Spányi Antal püspök végül azt kérte a hívektől, - különösen a Prohászka Imaszövetség tagjaitól, - hogy járjanak a nagy püspök nyomában a szeretet cselekedeteire nyitottan, és Istennek ajánlva életüket készségesen imádkozzanak papokért és szerzetesekért, hogy a családok elfogadják új hivatások születését. „Ha helyet készítünk a szívünkben Isten kegyelmeinek, akkor megértjük a szentéletű püspök életművét. Magyarország Apostola és Tanítója legyen a mi életünk irányítója is, legyen a mi apostolunk, aki az égben közbenjár, hogy nemzetünk élete megújulhasson.” - fejezte be beszédét a megyés főpásztor.

A szentmise végén Ugrits Tamás irodaigazgató felolvasta a Prohászka Imaszövetség új papi és szerzetesi hivatásokért mondott imáját. Ezután a papság  a nagy püspök sírjához vonult, hogy a főpásztor vezetésével imádkozzanak Prohászka Ottokár püspök mihamarabbi boldoggáavatásáért.

BPK
Fényképeket készítette Gersztheimer Zsolt
Videó: Somogyi Tamás és BPK

 


 

Korábbi évek beszámolói:

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk