Hitoktatói, világi lelkipásztori munkatársi nagyböjti lelkinap - beszámoló

2015. 03. 14. | | frissítve 2015. 03. 20.

 



Újra megtapasztalni a szentmise közösségformáló erejét, barátságban együtt lenni, együtt gondolkodni, tanításokat hallgatni, amelyek erőt, bátorítást, tisztánlátást adnak. Röviden így foglalható össze a székesfehérvári egyházmegye világi munkatársaknak szóló idei nagyböjti lelkigyakorlata.

Spányi Antal megyés püspök távollétében Ugrits Tamás püspöki irodaigazgató tartott szentmisét a fehérvári székesegyházban, az egyházmegye területén működő hitoktatóknak és a plébániákon kisegítő lelkipásztori munkatársaknak. „Ha életet akarunk teremteni, akkor bennünk élőnek kell lennie a hitnek, élőnek kell lennie Krisztus személyének” – mondta Tamás atya a lelki nap kezdetén, majd ezt a gondolatot vitte tovább előadásaiban.
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban tartott tanítások először a földi élet testi és lelki útjáról szóltak. A gondolatfüzérek alapjául Pál apostol kolosszeieknek írt levelének egy részlete szolgált. „Hallottunk ugyanis Jézus Krisztusba vetett hitetekről és arról a szeretetről, amelyet minden szent iránt tanúsíttok annak reményében, ami készen vár rátok a mennyben.”

„Őrizzük meg a nyitottságot, és tekintsünk az Ég, az Isten felé, bárhol élünk is, bármilyen életkörülményben” – hangzott el az előadásban, majd ehhez hasonló jó tanácsok sorozata következett. Az egyház fiatal, az egyház él – idézte Benedek pápát Tamás atya. Folyamatos imában figyeljünk Krisztusra, hogy lélekben újra és újra megújuljunk és megmaradjunk fiatalnak. Jézus Krisztusról minden időben érdemes beszélni, nem kell szégyenkeznünk miatta. A mi emlékezetünkben is mélyen megmaradtak azok a személyek, akik Krisztushoz vezettek bennünket.

Tamás atya beszédében még kifejtette, mennyire fontos szem előtt tartani, hogy mindennek megvan a maga ideje, ahogy a Prédikátor könyve is kifejti. Példaként Ábrahám életét hozta, aki a választott néppel együtt fizikai és lelki értelemben is olyan utat járt be, olyan próbákat élt meg, amelyeket a mi életünkben is megtalálunk. Ne féljünk a nehézségektől – biztatott Tamás atya, ha Isten megengedi a szenvedést, az azért van, mert még nagyobb jót akar kihozni belőle.

„Isten szeretete felfoghatatlan, – hangzott az előadás második részében –szeretetének mértékegysége az idő.” Mindig számíthatunk rá, folyton megújít vele, és szeretetébe hív minket. Legyünk olyan szegények, akik Istenre építik életüket, semmi másban ne keressünk biztonságot, csak Őbenne. Elégedjünk meg azzal, amink van, és bízzunk benne, hogy Ő gondoskodik rólunk.

Tamás atya arról is beszélt, hogy legfontosabb feladatunk tanúságot tenni az igazságról. Krisztus által megismertük, hogy az igazság az, ami az üdvösségre mutat. Így találjuk meg életünkben mindenre a választ. Változó és relatív világunkban egy állandóság létezik csak, hogy Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Az egyház tanítása erről változatlan, ezt az igazságot kell továbbadni. Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet – mondta Jézus. Ez az emberi lét alapja és értelme.

Az előadás végül a hitoktató személyét tárgyalta: A Teremtés történetéből tudjuk, hogy minden, ami Istentől származik, az nagyon jó. Az ember szabad akarata miatt tudja rosszra is használni, de amikor magamra gondolok, ne felejtsem el, hogy én is eredendően jó vagyok, van értelme és célja az életemnek. Egyedi vagyok, Isten akarta, hogy legyek, tehát küldetésem van ebben a világban.

Befejezésül Tamás atya arról beszélt, hogy Krisztus az élet teljességét hozta el számunkra. Ő az élet fejedelme, aki halálával legyőzte a halált, föltámadásával új életre keltett bennünket. Isten nélkül elveszik az ember élete, elveszti méltóságát. Európa ma már nem akar hallani erről a méltóságról, az élet védelméről. Nem akar tudomást venni arról, hogy életünk a szenvedéshez is hozzá van kapcsolva, amely Krisztusban értelmet kap. Mint áldozatot, az Ő keresztjéhez kapcsolhatjuk. Tegyük a nehézségeinket a kereszt tövébe, és reméljük, ahogy a százados mondta: ez valóban az Isten Fia volt, úgy mondják majd rólunk is, ez valóban Jézus életét élte.

BPK
Fényképeket készítette Béres Miklós

 

Az előadás meghallgatása:

Első rész:

Második rész: 

 

 


 

Korábbi évek beszámolói:

 

 

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye 2005-2018

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk