Székesfehérvár fogadalmi szentmiséje - beszámoló

2017. 08. 14. | | 2017. 08. 15.

 

 

Mária oltalmával mentsd meg Urunk követőidet a világban! - Imádságos ünneplés a szentistváni országfelajánlás napján Székesfehérváron

2017.08.14. - Nagyboldogasszony vigíliája Székesfehérváron fogadalmi ünnep, amelyet idén is szép külsőségekkel és mély belső tartalommal ünnepeltek meg a Székesegyházban. A szentistváni országfelajánlás napján a Magyar Szent Család ereklyéinek jelenlétében Spányi Antal megyés püspök a szentek és Mária oltalmát kérte hazánkért és minden keresztény családért, és elhelyezte az üldözött keresztények relikviáját, - egy iraki elpusztított káld templom keresztjét, - a Bazilika megújult Szent István kápolnájába.

Az ünnepségen jelen voltak Soltész Miklós és Vargha Tamás államtitkár, Török Tamás helyettes államtitkár, Vezekényi Csaba főkonzul, Dr. Franz Kaspar a limburgi egyházmegye volt helynöke, c. fehérvári kanonok, Gerhard Pischl nyugalmazott limburgi segédpüspök, Cser-Palkovics András polgármester, Molnár Krisztián a közgyűlés elnöke, a város és a megye közéleti vezetői, a közintézmények, honvédség, a rendőrség képviselői, valamint a lovagrend a vitézi rend, a cserkészek, és az egyházmegyei iskolák küldöttei.

Nemcsak Szent István, hanem az első magyar szent család városának is tartják Székesfehérvárt, ezért augusztus 14-én, azokra is emlékeznek, akiktől a király földi erejét kapta. Ilyenkor a szent király, Boldog Gizella és Szent Imre ereklyéit körmenetben viszik a Püspöki Palotából a Székesegyházba, hogy imádságuk részesévé tegyék az égből azokat, akik a magyar kereszténység hajnalán ott voltak, és akik ezer éve a magyarságot megtartani és segíteni akarják az égből. Az Ő jelenlétükben imádkoznak, és ismétlik meg azt a felajánlást, amelyet Szent István tett a halála előtti napon.

A szentmise előtt a hagyományoknak megfelelően idén is az ünneplő közösség a Magyar Szent Család (Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg) ereklyéit és az üldözött iraki keresztények ajándékkeresztjét kísérve vonultak át a Bazilikába. Fehérvári szentimrés diákok és a papságra készülő fiatalok vitték az ereklyéket, a megyés főpásztor, a papok, a meghívott vendégek, - országos, megyei és városi közéleti vezetők, - az egyházközségek képviselőinek kíséretében. A körmenetet a Hagyományőrző Koronaőrök menete és Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar Szent Istvánról és Máriáról szóló énekekkel tette ünnepélyesebbé.

Az imádságos, zenés áhítattal kezdődő szertartáson Spányi Antal megyés püspök Szent Istvánhoz fohászkodott, a felelős vezetőhöz, akinek nyomdokain járva ma is nemzetünk jelenét és jövőjét, családjainkat, az egyházat a Mennybe Felvett Szűzanya pártfogása által az irgalmas és szerető Isten gondoskodására bízhatjuk. „Hittel és tiszta szívvel ajánljuk Máriának a magyarokat, amikor annyi bizonytalanság van, és annyi veszély fenyegeti Európát, a kereszténységet, az egész világot, amikor elvesztettük a hitünket, de nemcsak az Istenbe vetett hitet, nemcsak az egyház által tanított hitet, az emberben, a jövőben, az igazságban, a családban, az értékrendbe vetett hitet is. Nagy szükség van arra, hogy hitet merítsünk és újra magunkat tudatosan, Szent Istvánnal és Magyar Szent Családdal közösséget vállalva Máriának ajánljuk.” - fogalmazott a főpásztor. Az imádságok között Vakler Anna népdalénekes, egyetemi tanár és barátai gyönyörű ősi magyar énekeket szólaltattak meg Szent Istvánról és a Szűzanyáról.

A főpásztor a szentmisében mondott beszédében kiemelte nemcsak Mária mennybevételére, Nagyboldogasszonyra emlékezünk ezen az ünnepen, hanem arra a gesztusra, amely Székesfehérvárhoz kötődik. Szent István király, aki hosszú uralkodása alatt folytonosan küzdelmekbe bonyolódott, a megpróbáltatások, keresztek elkísérték egész életét, halála előtt Máriának ajánlott bennünket. „Nem a gyengék gesztusával, az erőtlenek tehetetlenségével, nem eszköztelen kétségbeesésében tette mindezt, hanem a hitben élő ember tudatosságával.”

A megyés püspök beszélt a hitük miatt üldözöttekről és a lerombolt iraki templomból származó keresztről, amely mellett az emberek békét, nyugalmat, reményt, elcsendesedést találhattak. „Számunkra ez Ő keresztjük a felelősség szimbóluma. - mondta a főpásztor, amely mindig emlékeztessen bennünket a Szent István-i gesztusra, arra hogy vállaljuk a felelősséget, amely ránk hárul. Emlékeztessen a hitre Istenben, az Egyház tanításában; de arra is, hogy valljuk az örök értékeket, higgyünk nemzetünk értékében, a család és a szabadság értékében, a szülőföld értékében, a magyar lélek értékében.”

Spányi Antal püspök szentmisében megújította hazánk felajánlását is Szűz Máriának, ahogy azt Szent István király tette 1038-ban a halála előtti napon, amikor trónörökös nélkül maradt az ország. A hagyományhoz hűen a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kérte az egész magyar népért. Imádkozott minden magyar emberért, a határokon innen és túl, a hívőkért, a nem hívőkért egyaránt.

A szertartás végén a főpásztor megáldotta a Székesegyház felújított Mária és Szent István kápolnáit, majd az utóbbiban elhelyezte a „Mária, keresztények segítsége zászlót” és az iraki templomkeresztet, amely előtt elimádkozta az üldözött keresztényekért szóló egyházmegyés imát.

Az ünnepi liturgia végén a belváros szívében ugyancsak körmenettel kísérték vissza a Szent Család ereklyéjét a Püspöki Palotába.

Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

 



Korábbi évek beszámolói:

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye 2005-2015

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk