Püspöki szentmise Urunk bemutatása napján

2013. 02. 02. | 2012. 10. 11.


Időpont: 18 h 00
Helyszín: Székesegyház

 

 figyelő imádságban

 

"Spányi Antal megyés püspök 2010-es szentbeszédében kiemelte: Urunk bemutatásának ünnepe az Isten szándéka szerinti találkozások ünnepe is. Az Isten és ember találkozása mellett az Istenben élő ószövetségi ember és újszövetségi ember találkozása. Ez a találkozás, azért történhetett meg, mert Mária és József, Simeon és Anna is engedelmeskedett az Úr akaratának. Számukra ez az engedelmesség jelentette az igazi örömet, támaszt, vigaszt. Egyikőjük élete sem volt könnyű, mégis ők lettek az örömhír tanúi. A megszentelt életet élők számára igaz példák ők.

Részlet a 2010-es beszámolóból

 

Ezen a napon ünneplik a Megszentelt élet világnapját, amelyet Boldog emlékű II. János Pál pápa rendelte el, hogy február 2-án – Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén – minden évben a Megszentelt Élet napját tartsuk meg. Urunk bemutatásának ünnepén a főpásztor vezetésével közösen adnak hálát papok és szerzetesek hivatásukért és imádkoznak, hogy Isten benső sugallatait mindig hűségesen követve, lelkiismeretünk szavára hallgatva járjanak az életszentség útján. Erre az ünnepre meghívást kaptak a szerzetesek és szerzetesnővérek kívül a közösségvezetők és a lelkiségi mozgalmak képviselői is. A szentmisében a hívek által hozott gyertyákat megszentelik, majd körmenetben Jézusra, mint a világ világosságára emlékeznek.

Szeretettel hívjuk egyházmegyénkben működő szerzeteseket és szerzetesnővéreket, hogy imádkozzunk együtt a Prohászka Imaszövetségben új hivatásokért, hogy a megszentelt élet napján, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén közösen adjunk hálát hivatásunkért a Székesegyházban, hogy közösen tegyünk tanúságot hitünk erejéről az egyházmegyei rendezvényeken.

„Íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember. Várta Izrael vigaszát, és a Szentlélek volt rajta. Kinyilatkoztatást kapott a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek indítására a templomba ment. Amikor a szülők a gyermek Jézust bevitték, hogy a törvény előírásának eleget tegyenek, karjába vette és áldotta az Istent ezekkel a szavakkal: „Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békében, mert látta szemem üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek.” (Lk.2,25-33)




 

 Korábbi évek beszámolói:

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk