Nagyszombat - Húsvét vigíliája - beszámoló

2016. 03. 26. | | 2016. 03. 26.

 

 

2016. március 26. - Urunk feltámadásának előestéje, az éjszaka misztériuma, mely a sötétséget világosságra fordítja, a gyászt öröménekre. Nagyszombat a pihenőnap beteljesedése, az Úr megpihen - az egyház is csöndben időzik Urunk sírjánál, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Nagyszombat estéje azonban már a győzelem előestéje.

A tűzszentelés után a megáldott húsvéti gyertyával a sötét templomba vonulva énekelték: "Krisztus világossága!". A gyertya lángjáról a hívek meggyújtották saját gyertyáikat és a sötét templomban egyre nagyobb teret hódított a fény.

A húsvéti öröméneket az egyik papnövendék énekelte, az olvasmányok fölolvasását zsoltár és könyörgés követte. Az ószövetségi olvasmányok után meggyújtották az oltárgyertyákat, a "Dicsőség" eléneklése közben fölzúgtak a templom harangjai és csengői. A szentlecke fölolvasása után ünnepélyesen fölvezették és meghirdették az evangéliumot.

Spányi Antal főpásztor homíliájában elmondta, hogy amikor az ember mélyponton van és megéli a lét törékenységét, akkor megsejti a bűn erejét. Ádám és Évától kezdve a nemzedékeken keresztül végigvonul a bűn pusztítása - és rá kell döbbennünk: egyikünk sem képes önmagát megváltani, egyikünk sem képes a maga erejéből a bűnből szabadulni. Krisztus azonban megtette értünk. Egyszerű emberként élt közöttünk, majd nyilvános működése során tanítása és tettei minden embert elértek. Mégis keresztre juttatták.

Nagypéntek délutánján sötétség borult földre, a templom kárpitja kettéhasadt és ő ezekkel a szavakkal visszaadta Atyjának lelkét: beteljesedett. Meghalt, aki a szeretetet hozta, akiben bíztunk - a csönd, a bánat és a szomorúság ideje ez. Harmadnapon azonban a súlyos kő elhengerítve és az angyal megkérdezi: miért keresitek az élőt a holtak között?

Ezen a napon valami teljesen megváltozott és új értelmet nyert: már nem a bűné és a gonoszé a végső szó, hanem Krisztus feltámadásának fénye ragyogja be a sötétet. Krisztus legyőzte a halált és a bűnt. Beteljesedett. Ez a hit tapasztalata, a döntés pedig a mienk: a fényt vagy a sötétséget választjuk-e.

Éljünk a hit örömében, legyen életünk a Krisztus szabadságában való élet. Ne csak a láthatót, hanem a hit szemével a világ számára láthatatlant is vegyük észre. A hit tanítása és ereje irányítsa életünket, hiszen a Föltámadott itt van, velünk van. Ennek örömére hív ez az éjszaka, és ennek tanúságtételére küld minket az egyház.

A beszéd után következett a mindenszentek litániájának elimádkozása, a víz megáldása és a hívő közösség keresztségi fogadalmának megújítása. A főpásztor körbejárva meghintette szentelt vízzel az egybegyűlteket. Az áldozás után a hívek a papsággal együtt körmenetben haladtak végig az éjszakai belvároson, majd visszatérve a templomba rövid imádság után szentségi áldásban részesültek. Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Halleluja!

- Marian -
Fényképeket készítette Kiss László

 


 

Korábbi évek beszámolói

 


 

 

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk