A magyar főpásztorok „ad limina” látogatása a Vatikánban - beszámoló

2017. 11. 20. | | 2017. 12. 01.

Ad limina látogatás 2017 – Interjú Spányi Antal megyés püspökkel

Az AD LIMINA APOSTOLORUM látogatás a katolikus egyház fontos és egyúttal konkrét megnyilvánulása, amely kiemeli a Szent Péter utódjaira épülő püspöki kar egységét. Az egyház szerint a püspökök római látogatása alkalmat szolgáltat a Pápa és a püspökök - az egyetemes és a helyi egyházak fejének - mind gyümölcsözőbb együttműködésére. Tizenkilenc magyar főpásztor november 20. és 24. között ad limina látogatáson tartózkodott Rómában. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai kétórás beszélgetésen vettek részt Ferenc pápával. Ezt megelőzően a Szentatya megáldotta a 2020-as Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keresztjét. Az audienciáról és a vatikáni hivatalokban szerzett tapasztalatairól Spányi Antal megyés püspököt kérdeztük.

Milyen fő programokkal jár együtt ez a látogatás, melyek az Ad limina legfőbb mozzanatai?
Minden püspök számára az Ad limina látogatás püspöki szolgálatának ideje alatt az egyik legfontosabb történés. Az ad limina kifejezés azt jelenti: az apostolok küszöbénél tett tisztelgő látogatás. Felkeressük az apostolok sírját, és együtt imádkozunk. Ez a lelki feltöltődés, lelki megerősödés mellett mondhatjuk úgy, egy „újra irányba állást” jelent. Fontos az apostolok emlékével, ereklyéivel való találkozás, az Ő lábnyomaikban járni, hogy apostolutódként tudjuk azt a küldetést teljesíteni, amit rájuk bízott az Úr Jézus, és amit ők tovább adtak utódaiknak.

Az egyházmegyés püspökök Rómába tartózkodása milyen lelki és adminisztratív előkészületet jelentett, mire adott lehetőséget és alkalmat a Vatikáni látogatás?
A történelem során kialakult egy olyan gyakorlat, hogy a püspökök ötévenként elmennek a pápához, mennek Ad liminára, azaz az apostolok küszöbéhez és ilyenkor nemcsak a Szentatyával találkoznak, hanem a különböző hivatalokkal is. De ez nemcsak egy egyszerű találkozás. Ezt megelőzi egy jó másfél éves készülődés. A különböző hivatalok összeállítanak egy hosszú kérdőiívet, amelyben gyakorlatilag átvilágítják az egész egyházmegyét, a püspök teljes működését, az egyházmegye életét. Ezek a kérdések érintik a társadalom helyzetét, érintik a gazdasági helyzetet, a terveinket, a pasztorális eredményeinket. A fiatalságot, az öregeket, a családot, a gyerekeket, az oktatást, a szociális-karitatív intézményeinket.

Hogyan fogadta Ferenc pápa a püspököket, milyen főbb kérdésekről esett szó az audiencián?
Ferenc pápa, - akivel én most találkoztam először, - nagyon közvetlenül, egészen meglepő közvetlenséggel invitált bennünket. Az ember úgy érezte, mintha egy régi baráttal találkozott volna, mint akivel már nagyon régi és nagyon közvetlen kapcsolata van. Sokat ajándékozó, meghatározó, lelkesítő, felemelő élmény volt beszélgetni Vele. Egészen személyes dolgokat is elárult ebben a beszélgetésben családjáról, de ugyanakkor utat mutatott pasztorális kérdésekben, elvi kérdésekben, és Európáról is beszélt. Arról, hogy igen fontos, hogy a nemzetek a saját identitásukat megőrizzék, hogy következetesen ápolják a keresztény kultúrát, hogy nem hagyhatják elveszni értékeiket. Beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeket megkereszteljük, mert ez kegyelmi kérdés. Beszélt a családról, a gyermekvállalásról, hogy mennyire fontos, hogy ezekben megerősítsük az embereket, támogassuk és tegyünk meg mindent értük. Mielőtt kijöttünk Tőle elimádkoztuk együtt az Úrangyalát és a Szentatya áldását adta ránk. Búcsúzóul átadta személyes ajándékait nekünk, egy Mária plakettet és egy nagyon szép rózsafűzért, amiket örömmel hoztunk el.

Püspök azt mondta, hosszan beszélt a Szentatya aktuális kérdésekről, mi volt a véleménye a magyar és az európai egyházi és társadalmi helyzetről?
Amint említettem a Szentatyának nagyon egyértelmű és nagyon világos a tanítása volt, hogy Európának meg kell őriznie az értékeit. Nem lehet egy olyan Európát építeni, ami soha nem volt, és ami soha nem is lesz. Nem egy európai közös népek masszája alkotja Európát, hanem Európa értéke, az, ami létrehozta: az egyes nemzetek kultúrája, hagyománya, és ahogy megélik a maguk hitét. Ahogy hitük emlékeit őrizve próbálják a keresztény értékeket, kincseiket átadni. A Szentatya nagyra értékelte a magyarokat, és elismerősen beszélt a magyar kormányzat és a magyar egyház törekvéséről, ahogy próbálják segíteni az üldözött keresztényeket. Ahogy összefogva komoly összegekkel támogatják az üldözötteket, a menekülésre kényszerítetteket, hogy tudjanak otthon, saját földjükön maradni. Világosan látta, hogy a magyar egyház, a magyar társadalom nyitott, hogy ezt a nagyon súlyos problémát a helyén kezelje, áldozatosan és a szeretetét megmutatva segítsen a megoldásban. Nagyon fontos volt tehát, hogy a Szentatya mind az aktuális kérdésekben, mind a pasztorális munkánkban is utat mutatott. Tehát egy olyan embernek az üzeneteit kaptuk meg, aki reálisan tudja nézni a világot. Én nagyon remélem azt, hogy a Szentatyának ezek a felénk határozottan és egyértelműen kommunikált szavai egyre inkább ismertté válnak a világban. Egyre szélesebb körben, egyre több emberhez tudja majd eljuttatni tanítását, amely mindannyiunkat gazdagít.

Berta Kata
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

Kapcsolódó videóanyag

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk